Dontari Poe 2012 óta a Chiefs Nose Tackle-je, azaz a védőfalunk közepe. A Nose Tackle, egy találó megfogalmazás szerint „masszív srác, aki kitölti a pálya közepét”. Általában a 3-4-es védekező séma középső embere (de 4-3-ban is létező pozíció). A nose tackle (3-4-ben) a center „orra” előtt áll, innen a neve. Fő feladata a (center melletti) két A-lyuk „tömése”, passz esetén pedig az egyik guard és a center lekötése.

Sűrű srácok kerülnek erre a posztra, általában ők a legnehezebbek a csapatban (325-375 font azaz 147 -170 kg), ellenben viszonylag alacsonyak szoktak lenni, hogy a súlypontjuk alapból lentebb legyen. Általában nem magasabbak mint 6,3  láb, azaz 191 cm, tehát nem törpékre kell gondolni. Átlagon felüli állóképességgel kell rendelkezniük a folyamatos duplablokk miatt, amit kapnak.

A poszt talán legismertebb képviselői a közelmúltból: Casey Hampton (Pittsburgh Steelers 2001-2012), Jamal Williams (San Diego 1998–2009), Gilbert Brown (Green Bay Packers 1993–1999, 2001–2003), Vince Wilfork (New England Patriots 2004-2014, Houston Texans 2015-) és persze Dontari Poe (Kansas City Chiefs 2012-).

Dontari Poe, a University of Memphis egyetemi focicsapatában játszott, és a 2012-es drafton jelentkezett az NFL-be. Eredetileg második körös kiválasztottnak jósolták, de az erőfelmérőn (NFL Combine) nyújtott teljesítményével lenyűgözte a játékos megfigyelőket és végül előkelő helyen, az első kör 11 helyén választotta ki a Kansas City Chiefs. A legemlékezetesebb a 40 yardos futása (4,98 mp) és a fekvenyomása (44 ismétlés) volt.

Warren Sapp (korábbi All-Pro védő, Hall Of Fame tag) mondta róla: “Elhiszed, hogy a 40 yardot 4,98 mp alatt lefutotta? Poe úgy néz ki, mint egy hűtőszekrény. Nem is gondolnád róla, hogy így tud mozogni. A legmegdöbbentőbb az első 10 yard volt. Elképesztő robbanékonyságot láttam tőle, ami, bocsássatok meg, hogy ilyet mondok, de egy kicsit saját magamra emlékeztetett…”